Alternatív- progresszív- és antipedagógiai gondolkodásformák, iskola- és oktatáskritikák

Alternatív- progresszív- és antipedagógiai gondolkodásformák, iskola- és oktatáskritikák

2133_k06 2133_k07 2133_k08
A Seymour Papert trilógia – Seymour Papert, a számítógépes oktatás teoretikusa
Recenzió PDF pdf-icon Recenzió PDF pdf-icon Recenzió PDF pdf-icon
Video-könyvismertetés video-icon
A nyolcvanas évek elejétől egyre több szakértő gondolta úgy, hogy az oktatás történetében elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor radikális változás lehetséges, és ez közvetlenül összefügg a személyi számítógépek színrelépésével és elterjedésével (Papert, 1980; Ely, 1980; Austin-Lutterodt, 1982; White, 1984; és mások). Véleményük szerint a mikroszámítógép, mint új technikai médium igen alkalmas az ember veleszületett tanulási potenciáljának hasznosítására, az ember természetes tanulási hajlandóságában rejlő lehetőségek kibontakoztatására, a tanulási folyamat eredményességének növelésére. Ezeknek a gondolatoknak egyik fontos – talán legfontosabb -, és reprezentatívnak tekinthető forrását az amerikai nevelésteoretikus Seymour Papert könyvei és a vele készített interjúk (Papert, 1980, 1993, 1996/A, 1996/B, 1996/C) jelentik. Papert munkássága integrálta a számítógépes oktatás elméletének forrásvidékeit (Piaget genetikus episztemológiája, illetve kognitív konstruktivizmusa, az MIT mesterséges intelligencia kutatásai, az MIT Média Laboratórium és a XEROX PARC-nak a gyermekek számítógép­használatára vonatkozó kutatásai). 1980-ban megjelent Mindstorms. Children, Computers and Powerful Ideas című könyve hívta fel szélesebb körben a figyelmet a számítógép­használatban rejlő széleskörű pedagógiai megújulási lehetőségekre. Figyelembe véve, hogy munkássága több mint három évtizedet fog át, írásai a számítógépek iskolai felhasználásával és a tanulásban betölthető szerepükkel kapcsolatos elképzelések változásait is megmutatják.