3. A szakmai attitűd kialakítása, a motiváció lehetőségei elektronikus környezetben

Minden tanegységhez kapcsolódik valamilyen tanítási-tanulási kultúra a maga szakmai és etikai követelményeivel. Azoknak a szakismereteknek az elsajátítása, amelyekkel alapszinten sem találkozott a hallgató, sok nehézséget okoz egyrészt a szakmai tartalom megértése, másrészt a korábban megszokott tanulási módszerektől eltérő stratégiához történő alkalmazkodás. A tanulóknak mindenekelőtt a hatékony tanulás módszereit kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy a szakismeretek könnyebben érthetők és tanulhatók legyenek.

Az alapképzésben részt vevőknél, a kezdőknél a szakmai attitűd kialakítására is szükség van. A mentornak fel kell vázolnia, hogy az adott terület milyen alapfogalmakból, gyakorlati fogásokból építkezik. Ő irányítja a tanulási folyamatot mindaddig, amíg az alapokat sikerül elsajátítani. Ezt el lehet érni a tananyag heti beosztásával az elektronikus tantárgyi felületen, ahová pár figyelemfelhívó mondat is felkerülhet, hogy mire ügyeljen a hallgató a tananyagrész feldolgozása során.

Az alacsony kompetenciaszinttel rendelkező hallgatói csoportnak tanácsos összeállítani tanulás-módszertani útmutatókat, diahasználati tanácsokat, az elektronikus tananyag javasolt feldolgozási módszerét. A nem megfelelően megválasztott tanulási módszer szinte biztos, hogy sikertelenséghez vezet!

Nem ritkán találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a kifejezetten elektronikus tanulási célra összeállított tananyagokat kinyomtatják. Már itt kezdődik a tanulási probléma, hiszen egy tananyagcsomag nem alkalmas a nyomtatott formában történő használatra! Elvész didaktikai funkciója, ami sok esetben az interaktivitásra építi a tanultak megerősítését, az animációk, filmek elvesztik jelentőségüket, holott hangsúlyosan magyarázó szerepük lenne. És akkor még nem beszéltünk olyan technikai problémáról, hogy például egy SCORM-os tanyagban nincs nyomtatási funkció, így egy-egy oldalt legfeljebb print screen-nel lehet kinyomtatni, ami a tartalom jelentős sérülésével jár és rendkívül időigényes. A tanulás-módszertani segédletek használatára folyamatosan emlékeztetni kell a hallgatókat.

 

2. A tanultak interaktivitásra épülő megerősítése6

 

Akár virtuális, akár valóságos tanulási környezetben igaz, hogy a motiváltság hiánya, a csak kész ismeretek elsajátítására korlátozódó tanulás alacsony hatásfokú.

Az elektronikus tanulási környezet nem egyszerűen az élő oktatás és tanulás virtuális leképezése, hanem valami egészen más, ami speciális tananyagokat, kommunikációs eszközöket és pedagógiai módszereket kíván. Még egy hagyományos osztályteremben is, ahol nap mint nap együtt van 20-25 hallgató, a szemeszter kezdetén szükség van egy oldottabb beszélgetés, ismerkedés kezdeményezésére annak érdekében, hogy később könnyebb legyen a közös munka. Bár a kisebb tanulói csoportok, tanulópárok automatikusan is kialakulnak, de az jóval hosszabb időt vesz igénybe. Távoktatásos tagozaton, ahol nincsenek közös face to face csoportok, ez az egymásra találás jóval nehézkesebb. Ehhez hasznos eszköz a hallgatók saját profiljának a kialakítása arcképpel és rövid bemutatkozással érdeklődési körükről, munkahelyének jellegéről, hobbijairól, stb. Hangsúlyozni kell, hogy a bemutatkozás témaköre szabad, azt mond el magáról, amit a nyilvánosság számára elmondhatónak ítél és a bemutatkozásra azért van szükség, mert a tantárgy jellegéből adódóan a gyakorlati feladatok összeállítását így érdeklődési körükhöz lehet igazítani, amivel sokkal könnyebb a tananyag megértése. A fénykép pedig azért szükséges, hogy a fórumbeszélgetésekkor ne arctalan résztvevővel csevegjünk, könnyebb legyen az online kommunikáció és barátságosabb környezetet alakíthassunk ki.

Alacsony kompetenciaszinten magának az elearninges keretrendszernek a kezelése is problémát okoz. A szakmai tartalom megfelelő szintű elsajátításához folyamatos mentori jelenlét, a hallgatók munkájának folyamatos értékelése, kritikai gondolkodásra, a szakmai tapasztalatok megszerzésének irányítására, a tapasztaltak elemzésének ösztönzésére van szükség.

Távoktatásban a felkészülés nagy önállóságot kíván. A gondolkodásra serkentő problémafelvetés kizárólag olyan elearninges megoldásokkal valósítható meg, mint az aszinkron vagy szinkron online kommunikációs fórum, web-konferencia szerű konzultációk, kontakt órákról készült videofelvételek. A gyakorló feladatok bekérésének is csak akkor van értelme, ha a hallgató részletes visszajelzést kap megoldásairól. Ezáltal a tanár hagyományos funkciója is átalakul, inkább mentor, a szakmai attitűd kialakításának elősegítője, mint a tudás közvetlen átadója.

Fontos motiváló tényező lehet, ha a hallgató érzi, hogy kikérik a véleményét és a szemeszter közben is kap visszajelzést munkájáról.

A hallgatók kompetenciaszintje és a tantárgy jellege dönti el azt, hogy a pedagógiai módszerek közül melyiket érdemes előtérbe helyezni. Minél szakosodottabb és készségközpontúbb tudás a cél, annál jobban működnek a kollaborációs eszközök és magasabb kompetenciaszinten jobban működnek a problémamegoldó készségek.

Mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy a motivációs helyzetek hatékonyságát és alkalmazásuk lehetőségét az egyes tanulók személyiségének, érdeklődési körének, élet- és munkatapasztalatainak a sajátosságai is meghatározzák. Ha sikerrel akarja a mentor motiválni hallgatóit, ismernie kell, hogy ki a tanuló és mik a szükségletei. A megismerés egyik igen fontos, távoktatásos hallgatóknál szinte az egyetlen kiinduló lehetősége az elearninges felületen történő bemutatkozásuk. Ekkor lehet dönteni arról, hogy az egyén szempontjából az elektronikus tanulástámogatás melyik szintje a legcélravezetőbb és ezt hogyan lehet személyre szabottan megvalósítani, ami a tehetséggondozás egyik eleme is. 



6 Tóvári Judit. Bibliográfiai adatfeldolgozás I. [SCORM-os tananyag]. Eger : EKF, 2011. http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?r=3452&frameset=ims&page=9 (megtekintés: 2014. március 4.)