3. A blended learning technikai, módszertani megközelítése

A technikai, módszertani megközelítést előtérbe helyezve az alábbi definíciókat találjuk: „A blended learning, tanulás és oktatáselméleti, módszertani alapokon nyugvó átfogó infopedagógiai stratégia, mely a tanulást támogató rendszer révén - az emberi lét változatos megismerési, és kommunikatív formáit integrálva - tér -és időkorlátok nélkül biztosítja a tanuló számára az optimális ismeretelsajátítást.

Olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) - hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magas-színvonalú (high-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését értékelését.3"

Ez a meghatározás megpróbálja magába sűríteni a hagyományos oktatás és az elearning minden jellemzőjét, ezáltal már első mondatában ellentmondásba keveredik: a tér és időkorlátok nélküli ismeretelsajátítás az elearning talán legkarakteresebb jellemzője, és amennyiben ez megvalósul, már nincs értelme a hagyományos oktatás jellemzőit megemlítenünk, ahogy erre a definíció második mondatában sor kerül (hagyományos tantermi tanulási formák, személyes konzultáció).

Egy másik definíció szerint4 „a blended learning formális oktatási program, ahol az oktatás és a tananyag legalább részben online valósul meg illetve érhető el, ugyanakkor a hallgató bizonyos szempontból tér és időkorlátok közé is van szorítva, és a felügyelt ismeretelsajátítási folyamat nem otthon történik.

Ez a definíció egy-két évtizeddel ezelőtt nagyon jól megragadta volna a blended-learning lényegét, de az előző fejezet gondolatai után talán elfogadható, hogy ez a meghatározás legalább annyira igaz a mai, hagyományos felsőoktatási képzések jelentős részére, mint a blended képzésekre.

A harmadik megközelítés5 szerint a blended learning integrált kombinációja hagyományos és a webalapú, online oktatásnak. További jellemzője az e-learning környezetben alkalmazott oktatási eszközök és tananyagok, és az alkalmazott IKT eszközöktől független, többféle pedagógiai módszertani megközelítés.

Ennek a meghatározásnak a legnagyobb értéke, hogy a második részében valami olyasmire mutat rá, ami valóban különböző lehet a hagyományos és az elearning képzések kapcsán: a pedagógiai módszertanra.

A negyedik definíció6 oktatástervezési szempontból közelíti meg a témát: a blended learning lényege, hogy a tananyagot megfelelően kis részekre kell bontani és meg kell találni az információ közvetítésére legalkalmasabb médiumot.

Ez a definíció túlságosan általános, akár a programozott oktatás definíciója is lehetne, de akár az elearning szabványoknak megfelelő tananyagok készítésének módszertani kézikönyvéből is idézhettük volna.

Az utolsó meghatározás kivételével mindegyik definícióban tettenérhető a „blended" fogalom, azaz a jellemzők bizonyos heterogenitása, ami jól tükrözi a blended learning ambivalenciáját.



3 Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései, In: Networkshop 2005. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2005.03.30-2005.04.01.

4 Heather Staker and Michael B. Horn: Classifying K-12 Blended Learning, Infosight Institute, 2012, május. Letöltve 2013 április1

5 Whitelock, D. & Jelfs, A. (2003) Editorial: Journal of Educational Media Special Issue on Blended Learning, Journal of Educational Media, 28(2-3), pp. 99-100.

6 Hofmann, J. (2001) Blended Learning Case Study. elérhető: http://www.pttmedia.com/newmedia_knowhow/KnowHow_Design/Instructional%20Design/eLearning%20Knowledge/Blended%20Learning%20Case%20Study.doc, letöltve 2013. 03. 01.