2. Kimenet-szabályozás, tanterv, kerettanterv, program

A magyar közoktatás oktatásfejlesztési és tartalomszolgáltatási rendszer-modelljében kitüntetett szerepet kap a visszacsatolás. Jellemzője a folyamat, és a kimenet-szabályozás. A tanítás-tanulás tantervi cél- és követelményrendszerének kimenetre orientált (output) rendszerű szabályozása esetén, a tanterv a tanulók által elérendő követelményekre koncentrál. Az itt következő, egyik lehetséges rendszer9 elemei, műveletei és kapcsolatai az oktatástervezéshez, a tanterv-, és a pedagógiai rendszerfejlesztéshez, valamint a tanulásirányításhoz egyaránt támpontot adnak.

 

Oktatási rendszerfejlesztési modell (Nádasi, A. - 2005)

 

A nemzeti szintű oktatástervezés és szabályozás, mint pl. a tantervek, kerettantervek, érettségi követelmények, tankönyv és taneszköz jegyzékek, iskolaépület és infrastrukturális szabványok a pedagógusok és az iskolafenntartók mellett, részben a szülőket és a diákokat is érintik. A modell korábban készült10, a „tanterv-1" 2012-ben a Nemzeti Alaptanterv, a „tanterv-2" a kerettanterv nevet viseli. Jelenleg tehát, az iskolai gyakorlatot a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a kerettantervek11, és a tervezés iskolai szintjét jelentő pedagógiai programok határozzák meg, ez minőségbiztosítási szempontból is meghatározó. A tanterv pedagógiai dokumentum, amely az iskolai tanítást - tanulást meghatározó cél- és követelményrendszert és a műveltségi tartalmakat, azok elrendezését írja elő. A Nemzeti Alaptanterv oktatáspolitikai eszköz is, hiszen a társadalom és az állam elvárásait tükrözi, a tanügy-igazgatási szervek adják ki. A tanterv szerkezetileg a célrendszerből, a tananyag meghatározásából, a követelményrendszerből, a tantárgyak rendszeréből, a kötelező és ajánlott óraszámokból, az óratervekből áll össze.12 A rendszer része a kulcskompetenciák megfogalmazása is.

 



Ajánlás az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról13

 

A tanterv funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének biztosítása, az oktatás tartalmának, tananyagának egységesítése, az oktatáspolitika elvárásainak érvényesítése, az általános- és szakképzés követelményeinek konkretizálása. A tanterveknek számos fajtája létezik. A deklarált tanterv mellett létezik az értelmezett tanterv is, amelyet a pedagógusok a deklarált tantervből a maguk számára értelmeznek, és saját dokumentumaikban megterveznek. A megvalósított, gyakorlatban realizált tanterv a tanulók teljesítményében tükröződik. Ismert a látens, vagy rejtett tanterv, amely az iskolán kívüli, de az oktatásra ható tényezők, hatások és elvárások összessége. A curriculum nem csupán tematika, tartalomkijelölés, hanem részletes oktatási célrendszer, tantárgyak, módszerek, taneszközök, forrásanyagok, ellenőrzési-értékelési módok pontos meghatározása.

A kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét, meghatározó szerepet töltenek be a Nemzeti Alaptanterv céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei, amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja.

A pedagógiai folyamattervezéshez szükséges tanári ismeretek és készségek - a helyi programok és tantervek szerepének növekedése következtében - jelentősen felértékelődtek. A taneszköz ill. média-kiválasztás és tanulási forrásértékelés mellett, az információhordozók, tananyagok didaktikai és szakmódszertani megtervezése, digitális eszközökkel történő megszerkesztése is új tanári ismereteket és készségeket igényel.

A napi, konkrét tanítási-tanulási folyamatok irányítása támogatható a pedagógusoknak szóló, foglalkozásszervezési és módszertani mintákkal, ill. az önálló tanulásra, differenciálásra alkalmas nyomtatott anyagok, könyvek ajánlásával, on-line audiovizuális és interaktív, multimédia tananyagok, készségfejlesztő feladat, és tesztbankok szolgáltatásával. Az IKT rendszerekre épített önálló és kooperatív tanulási folyamatok irányítása, megszervezése, az ehhez szükséges informatikai tanulási környezet szintén új tanári ismereteket és kompetenciákat feltétez.

 



9 Nádasi, A.: Tartalomszabályozás - A pedagógiai rendszer és a taneszköz rendszerek.. Könyv és Nevelés 2010 4. sz. 29-39 l.

http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/tartalomszabalyozas

10 A többször átdolgozott ábra forrása „A fizika éve - a TIT Vajda Péter Egyesület Konferenciája", Nádasi András: Oktatásfejlesztés és tartalomszolgáltatás című előadásához készült prezentáció. (Pápa, 2005. október 5.)

11 Nemzeti alaptanterv 2012. - I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2012/06/nemzeti-alaptanterv-2012-%E2%80%93-bevezeto-03-01-04/

12 Horváth, H. A.: Tantervelmélet. http://www.tanarkepzohalozat.hu/files/itraining/videos/9/VIDEO-1332155720-ppt_02.14.pptx.

13 EU kompetencia értelmezés http://pszk.nyme.hu/tamop412b/kompetencia_alapu_pedagogia/eu_kompetencia_rtelmezs.html