4. Változó pedagógus szerepek, új készségek

Jelenleg rendkívül időszerű a tanárok változó szerepének vizsgálata, ennek egyik fő eleme az IKT hatása a pedagógus szakmára, valamint az oktatásfejlesztők, oktatástechnológusok és pedagógusok közös ismeretrendszere. A pedagógus szakma alapvetően érintett, nem véletlen, hogy több szervezet és kutató különös figyelmet fordít a pedagógusok IKT ismereteire és kompetenciáira.20 Az UNESCO rendszerében pl. négy kompetencia-területet különböztethetünk meg:

  • Pedagógiai kompetenciák: a tanár oktatási gyakorlata, amelyben felhasználja az IKT módszereket és -tartalmakat; felismeri, hogy tantárgya keretében mely témaköröknél, milyen módon használhat IKT eszközöket a tantervi követelményekhez kapcsolva; képes megtervezni, megszervezni és lefolytatni távoktatásos és jelen idejű képzési elemeket egyaránt tartalmazó, nyitott és rugalmas oktatási keretrendszerben megvalósított pedagógiai programokat; képes ezeket a folyamatokat értékelni és megújítani.
  • Együttműködés, hálózatépítés:az IKT technológiák használata nem ér véget az osztályterem ajtajánál, ellenkezőleg, lehetőséget nyújt a tanárnak arra, hogy szakmai közösségekhez csatlakozzon, maga is létrehozzon ilyeneket. Továbbá, hogy értékelje és felhasználja a tanulási hálózatok előnyeit; maga is képes legyen olyan hálózatokat létrehozni, amelyek többletértéket visznek az oktatásba; együttműködésre képes országon belül és nemzetközi keretek között; képes tanulóként és tanárként egyaránt dolgozni a nyitott és rugalmas e-learning- rendszerekben; képes különféle képességekkel, adottságokkal és társadalmi háttérrel rendelkező tanulóknak megfelelő tanulási környezetet kialakítani, beleértve a fogyatékkal élőket is.
  • Az információs társadalom problémáiés az informatikai eszközök használatában rejlő egészségügyi kockázatok felismerése és kezelése. A tanár megérti és képes használni az informatikai eszközökkel kapcsolatos jogi, erkölcsi szabályokat; tiszteletben tartja a szellemi tulajdont; értékeli és másokkal is megvitatja az új technológiák hatását a társadalomra; megtervezi a környezetet, és bevezeti azokat a szabályokat, amelyek szükségesek az egészséges IKT használathoz (megfelelő munkakörülmények: ülés, megvilágítás, hang, környezettudatos energiafelhasználás stb.).

Egész életen át tartó tanulás: a folyamatosan korszerűsödő technika releváns elemeinek megismerése, integrálása már birtokolt oktatási informatikai ismeret- és képességrendszerbe. A tanár olyan IKT eszközöket alkalmaz, amelyek növelik a személyes és a szakmai hatékonyságot; rendszeresen fejleszti tudását az új fejlesztések oktatási felhasználása végett.

 

Területek

Szereplők

A tanár maga
A tanárszemélyiség folyamatos
építése

Tanulók
A tanulók tanulásának és fejlődésének
elősegítése

Kollégák
Együttműködés az iskolában és egyéb tanári közösségekkel

Környezet
Interakciók
az iskola külső környezetével

Pedagógia

Az IKT tanulásra, iskolára és társadalomra gyakorolt hatásának tudatosulása. Személyes filozófia kialakítása a tudás-társadalomnak megfelelő tanulásról és pedagógiáról

Olyan tanulási környezet kialakítása, amely összhangban van személyes víziójával és a tudástársadalom kihívásaival

A vízió, a tapasztalatok és a módszerek megosztása. Együttműködés interdiszciplináris oktatási tevékenységekben

A helyi és a globális környezet felhasználása a tanulás forrásaként és színtereként

Tanterv, tanmenet, tananyag

Az IKT szerepe a tantárgy tanításában a tudástartalom gyors növekedésére való tekintettel, a tantárgy kulcsterületei, legfontosabb témái

Olyan tanulási környezet tervezése és kialakítása, amely számol az IKT lehetőségeivel és korlátaival az adott szakterületen

Az IKT használat tapasztalatainak és módszereinek megosztása az iskolában és egyéb tanári közösségekkel

A helyi és a globális források kihasználása az adott tantárgy tanulásának előmozdítására

Szervezet

Személyes vízió kialakítása a tudástársadalom követelményeinek megfelelő iskolaszervezetről

A korlátokon belül olyan iskolai/osztályszervezet kialakítása, amely megfelel a tudástársadalom kihívásainak

Tapasztalatok, módszerek és szervezeti elképzelések megosztása, együttműködés az osztály- és iskola-szervezet átalakításában

Közreműködés a helyi és a globális környezethez kapcsolódó iskolaszervezet kialakításában

Techno­lógia

A technikai tudás folyamatos fejlesztése

A megfelelő IKT eszközök kiválasztása a tanulás segítésére

Az IKT eszközök használata szakmai kommunikációra

Hozzáadott értéket képviselő helyi és globális tanulási hálózatok kialakítása

Szakmai fejlődés

A folyamatos szakmai fejlődés szükségességének és lehetőségeinek felismerése

Szakmai fejlődés tervezése és megvalósítása a tanulók fejlődése és jóléte érdekében

Az IKT lehetőségeinek megismerése a szakmai kommunikációban

A helyi és a globális környezet által kínált szakmai fejlődési lehetőségek meg-ismerése és kiaknázása

Etika

A gyerekek tanításának és jólétének elsőrendű céllá emelése. Annak elfogadása, hogy az IKT fontos szerepet kap a tudástársadalom alakításában

Annak elfogadása, hogy a tanár elsőrendű felelőssége a rábízott tanulók oktatása és jóléte

Pozitív és aktív szerep a tanári közösségekben az IKT eszközök és források szakszerű használatával

A felelősség felismerése a szociális és fizikai környezettel harmó­niában élő állampolgárok nevelésében

Szakma­politika

A kormányzat IKT politikája és stratégiája iskolai megvaló­sulásának kritikus szemlélete, saját vízió kialakítása

A tantárgy tartalmi korlátainak figyelembevételével olyan tevékenységek, amelyek segítik a szakmapolitika célkitűzéseinek megvalósulását

A kormányzat IKT politikája és stratégiája iskolai megvalósulásának kritikus szemlélete iskolai körben, hozzájárulás az implementáláshoz és az értékeléshez

Az egyén adott korlátai között hozzájárulás a szakpolitika IKT célkitűzéseinek kialakításához, szigorúan az adott környezetre vonatkozóan

Innováció

Kritikus, aktív szerep-vállalás az IKT vezérelt innovációban és az átalakulásban

Az IKT vezérelt változások alakítása és újraalakítása a tanulás és a tanítás területén

Együttműködés az innovatív IKT használat kialakításában és alkalmazásában

A tájékozottságon alapuló változás kultú­rájának kialakításához való hozzájárulás az iskolán kívül.

A tanári IKT kompetenciák közös európai referenciakerete - a CEF mátrix

 

Az IKT kompetenciák közös európai referenciakerete az U-Teacher projekt során elkészült a CEF (Common European Framework) első változata „egy mátrix, melyben az oszlopok a tanár társadalmi kapcsolatait, az érintett személyek és szervezetek körét reprezentálják, míg a sorok azokat a területeket, amelyeken a cselekvés zajlik. Az összes terület közös tényezője az a szándék, amellyel a tanár az IKT-t mint az innováció motorját alkalmazza az osztályban, s az a képesség, hogy az oktatás átalakításának aktív szereplője legyen."

Az oktatástechnológusok, oktatásfejlesztők, médiaszerkesztők általános készségei, amelyek egy része a tanári mesterségnek is szükségszerűen részévé vált, a következőkben foglalhatók össze:

  • Információ-strukturálás (információ felvétel, -rögzítés, -tárolás, -osztályozás, -rendezés stb.)
  • problémamegoldás (soktényezős rendszerek felmérése, összefüggések meglátása, alternatív megoldások kidolgozása stb.),
  • a viselkedés és kognitív tudományok eredményeinek, különösen a tanulással kapcsolatos ismeretek alkalmazni tudása (nemcsak ismerete),
  • információ-visszakeresés, tartalmi, formai és technológiai szelektálás (a források megfelelő használata).
  • interperszonális készségek (team-vezetés, tárgyalás, kapcsolatteremtés, szervezés stb.)

Mindezen kompetenciák adott tanulócsoportokra, célközönségre vonatkoztatott, pedagógiai, pszichológiai, szaktudományos, szaktantárgyi és szakmódszertani ismeretekre épülnek.

 



20 Kárpáti Andrea, Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására - a U-Teacher Projekt II. http://www.ofi.hu/tudastar/karpati-andrea-hunya-090930