5. Hagyományos és elektronikus tankönyvek, taneszközök

Az oktatástechnológiai modellek többnyire egy-egy tanuláselméletre építettek. A modellekben megjelenő dokumentumok, segédletek, létesítmények és technológiák időközben új tartalommal telítődtek, a segédletek, pl. interaktív multimédia rendszerré fejlődtek, a létesítmények sorában megjelent a valós és virtuális elektronikus tanulási környezet, és összességében az IKT. Az oktatástechnológia a produktumok, a szakismeretek, és a tevékenységek szintjén egyaránt áttekinthető. Az oktatástechnológiai célú produktumok, taneszközök, médiumok és média rendszerek osztályozására korábban több rendszer és kategorizálás is készült (Dale, 1947, Romiszovsky, 1980, Nádasi, 1985, Tompa, 1997), ezek továbbfejlesztett, az új információs és kommunikációs technológiákkal, valamint a funkcionális szempontokkal kiegészített változata21 jól mutatja választékbővülést.

Talán egyértelmű, hogy az említett pedagógiai folyamattervezéshez szükséges tanári ismeretek és készségek - a helyi programok és tantervek szerepének növekedése következtében - jelentősen felértékelődtek. Az Interneten elérhető, tematikusan rendezett programok, multimédia források gyűjtése és intézményközi cseréje interaktív rendszert feltételez, amely nemcsak lekérdezhető, hanem tölthető is. A taneszköz ill. média-kiválasztás és tanulási forrásértékelés mellett, az információhordozók, tananyagok didaktikai és szakmódszertani megtervezése, digitális eszközökkel történő megszerkesztése új ismereteket és készségeket igényel. A napi, konkrét tanítási-tanulási folyamatok irányítása támogatható a pedagógusoknak szóló, foglalkozásszervezési és módszertani mintákkal, ill. az önálló tanulásra, differenciálásra alkalmas nyomtatott anyagok, könyvek ajánlásával, on-line audiovizuális és interaktív, multimédia tananyagok szolgáltatásával. A rendszernek a tankönyv, és általában a taneszközök csak elemei, s ezen fontos entitás önmagában nem vizsgálható. Ebben a megközelítésben, az új generációs tankönyv fogalmának értelmezéséhez fontos tudni azt is, hogy a hagyományos, nyomtatott tankönyvek 100 éve még alapvetően rendszerező, összefoglaló művek voltak. Mintegy 50 éve váltak általánossá a tankönyvekben a kérdések és a feladatok, amelyek számos didaktikai funkciót betölthetnek:

  • ráirányítják a figyelmet a legfontosabbakra, a „megtanulandóra";
  • megerősítő hatásúak;
  • megfigyelésre késztetnek;
  • készségfejlesztésre szolgálnak (például az olvasási készség fejlesztésére);
  • koncentrációt teremtenek más anyagrészekkel, illetve más tantárgyak anyagával;
  • összefüggésbe hozzák a szöveget a tanulók életével, a napi gyakorlattal;
  • felidézik az előzetes tapasztalatokat, a tanultakat;
  • gyűjtőmunkára inspirálnak;
  • az ismeretek felújítására késztetnek;
  • segítik a rendszerezést, ismétlést;
  • gyakoroltatnak;
  • további tájékozódási lehetőség forrására utalnak.

Ennek a felismerésnek az eredménye a munkáltató tankönyv, illetve a ma is használatos munkatankönyv és az ahhoz csatolt munkafüzet. Ez egyben a programozott tanítás hagyatéka, és az e-learning bázisa. Jelentős változás még, hogy egyes kutatók szerint és új irányelvek következtében, bármely tantárgy, bármely szintjén kezd igazzá válni az a megállapítás, hogy „a tankönyv elsősorban a diák érdeklődését kívánja felkelteni, így inkább egy pedagógiai célnak rendelődik alá, a tudományos ismeretátadás másodlagos cél.

Egy statisztikai elemzés megállapította, hogy a direkt tudományos ismeret átlagban, csak 5-25%-át képviseli a tankönyvi tartalomnak. Vagyis a tankönyvek közel kétharmadát az illusztrációk, képes vagy szöveges dokumentumok, grafikonok, diagramok, organigramok és gyakorlatok töltik ki. A ritka kivételektől eltekintve, az információátadás nem progresszív, és egy „átlagdiák" képességeihez igazodik, akinek viszont nincs könnyű dolga, ha a fontos és jelentéktelen információkat szeretné elkülöníteni egymástól." Ez részben érthető, mivel a tankönyvek, ill. sorozatok gyakran az egyéb, 3D taneszközökkel, audiovizuális és elektronikus információhordozókkal összehangolt, a tanár és a tanulók munkáját egyaránt segítő oktatócsomag, programcsomag, vagy pedagógiai rendszer meghatározó elemei. Mind gyakoribbak az audiovizuális elemekkel kiegészített, illetve elektronikus információhordozón, CD-ROM-on, számítógépes környezetben használható, Interneten megjelenő, tableten (iPad) is elérhető tananyagok, digitalizált, vagy digitális (flipbook) tankönyvek.

A hagyományos, nyomtatott, illetve a digitális tankönyvek tehát, alapvetően lehetnek rendszerező, vagy munkáltató jellegűek, azonban funkcióváltozás és rendkívüli differenciálódás is tapasztalható22. Figyelembe kell venni azonban, hogy tankönyvpiacon kapható, az iskolai gyakorlatban használt, tehát leginkább elterjedt, legismertebb „segédkönyvek" is egyre szaporodnak. A kimenet szabályozás eredménye pl. egy új műfaj, az érettségire felkészítő tankönyv, feladatgyűjtemény.

 

Szöveggyűjtemények és forrásszemelvény gyűjtemények: eredeti szövegeket, forrásmunkákat tartalmaznak, elsősorban az irodalom és a történelem tanításához.

Ajánlott és kötelező olvasmányok: A hosszabb műveket sem helyettesíthetik azok kivonatai, ismertetői, vagy audiovizuális interpretációi.

Feladatgyűjtemények, példatárak: elsősorban a reáltantárgyak tankönyvei mellett használatosak. Gyakran számítógépes programként, a feladatok mellett mintapéldákat, megoldásokat és az értékelést is tartalmazzák.

Képlet és táblázatgyűjtemények: szintén a természettudományos tantárgyak tanításához készülnek, sajátos iskolai segédeszközként, esetenként számítógépes formában.

Földrajzi és történelmi atlaszok: Hagyományosan a földrajz és a történelem tanulásához készülnek, jelentős adatbázissal kiegészítve. Az állandó frissítés igénye miatt, mind gyakrabban CD-ROM melléklettel, újabban hálózati eléréssel forgalmazzák.

Albumok: egyes tantárgyak, pl. biológia, pszichológia, művészettörténet, jelenségeit bemutató ábra ill. képgyűjtemények a legszükségesebb magyarázatokkal.

Kották és koreográfiák: a zeneművészettel - ének-zenével, tánccal - összefüggő sajátos kiadványok, amelyek a készségfejlesztést, gyakorlást is szolgálják.

Feladatlapok és tesztek: A feladatlapok a tanulást, gyakorlást szolgálják, a standardizált tesztek funkciója a teljesítmények mérése. Önellenőrzésre is használatosak.

Szakköri füzetek, egyéb diákoknak szóló kiadványok: A tantervi követelményeken túlmutató, a tehetségnevelést, érdeklődést szolgáló kiegészítő anyagok.

Szótárak, enciklopédiák, lexikonok: szinte kivétel nélkül elektronikus, CD-­ROM formátumban is hozzáférhetők.

Tanári segédkönyvek, kézikönyvek, módszertani ajánlások, óravázlat gyűjtemények, tematikus tervek, hálózaton elérhető formában is.

Audiovizuális és elektronikus szatellitek, Videó, DVD, CD-ROM, Hálózati tananyagok, adatbázisok, tudásbázisok.

Tankönyv szatelitek23

 

Érdemes átgondolni, hogy az 1960-as évekbeli, kezdeti sikerek után eltűnt programozott tankönyvek nyomába lépő interaktív multimédia oktatóprogram, amely lényegében a digitális tankönyv megalapozója, 25 éve még szinte ismeretlen. A számítógéppel segített tanítás és tanulás sokáig független a tankönyvek világától. A hagyományos és digitális tankönyvek és taneszközök integrálódása jelenleg is folyik, több tankönyv/taneszköz generáció együttes jelenlétét érzékelhetjük. Ezért, természetesen, figyelembe kell venni, hogy a tankönyvek mellett, az iskolákban használható klasszikus taneszközök és új források, rendszerbe szervezett alkalmazásáról, a sajátos funkcióik miatt aligha mondhatunk le. Jól látható, hogy a korábban használt, bevált audiovizuális taneszközök egy részét valóban kiváltotta, és kiválthatja a számítógép, és számos, minőségileg új taneszköz is született, éppen a pedagógiai rendszerek szolgálatára. Ebből az is következik, hogy a pedagógiai rendszerek fejlesztésének, és az ezzel kapcsolatos tanterv-, tankönyv-, taneszköz-, és képzés akkreditációnak egészében meghatározó jelentőséget kell tulajdonítani, tudván azonban azt is, hogy a tanárok pedagógiai, szakmai, oktatástechnológiai, és szakmetodikai felkészültsége (IKT kompetenciája is) ennél, bizonyára fontosabb.

 

Szemléltető, demonstrációs eszköz

Tanulókísérleti és munka-eszköz

Vizuális szemléltető eszköz

Tömegmédia, audiovizuális taneszköz

Komplex oktatóprogram, oktatócsomag

Számítógépi program, multimédia

Digitális on-line taneszköz rendszer

Földgömb, éggömb

Applikációs táblai készlet

Falitérkép,

dombortérkép

Tudományos és oktatófilm

Tanulói program-csomag

Oktató, gyakorló, teszt program

Digitális

könyvtár

Tanári kísérleti eszköz

Didaktikus

játék

Falikép, poszter, tabló

ITV, IR, interpretáció

Nyelvi labor programok

CAI, CAL, CMI, CBT, TBT

Multimédia forrásközpont

3D modell, makett, metszet

Kísérleti eszköz, modell

Diasorozat, diafilm

Hanglemez Hangkazetta

Multimédia oktatócsomag

Audio CD, oktató DVD

Digitális tudásbázis

Mérőeszköz, műszer

Laboratóriumi készlet

Írásvetítő fólia, modell

Hangosított diasorozat

Pedagógiai programcsomag

Multimédia oktató CD, DVD, flipbook

E és m-learning rendszer

Applikációs táblai készlet

Logikai fejlesztő készlet

Nyomtatott képsorozat

Diaporáma, multivízió

Integrált média rendszer

Fotó CD, ppt, képgyűjtemény

Virtuális laboratórium

Növény, állat- preparátum

Manipulációs készlet

Dinamikus optikai ábra

Oktatógépi program


Szimulációs program, VR

Virtuális múzeum

Minta, kőzet-, növénytár

Mérőeszköz, műszer

Mikroszkópi metszet

Videokazetta, képlemez


Interaktív tábla anyagok


Hagyományos, audiovizuális és digitális taneszközök, rendszerek24

 

Az első generációs digitalizált tartalmak közé sorolható a beszkennelt tankönyv, és minden audiovizuális információhordozó, amelyet digitalizáltak. Ennek értéke abban áll, hogy az újabb generációhoz ezek szolgáltatják az építőelemeket. A második generációs digitális tankönyvek alapvető tulajdonsága, hogy eleve digitális író-, és szerkesztőeszközökkel készülnek, vagy átszerkesztik kimondottan számítógépes felhasználásra. Az ilyen típusú digitális tananyagok fejlesztése már évekkel ezelőtt elkezdődött, és ma a közismereti és szakképzési ismeretek széles skáláját átfogó, számos digitális tananyag, ill. egység érhető el. A második generációs tananyagok főbb jellemzői:

  • a hagyományos tankönyvszerkesztési modell követése, digitális transzformáció;
  • multimédiás elemek, képek, animációk használata, nagyíthatóság;
  • az interaktivitás lehetősége, tesztek, elágazások, választási lehetőségek;
  • többnyire módszertani leírás is tartozik hozzájuk.

 

Földrajz tankönyv - flipbook formátumban25

 

Jó példa a flipbook formátumú digitális tankönyv, amely általában a nyomtatott formában megjelenő könyvek tartalmával teljes mértékig megegyezik, viszont a keretrendszer további lehetőségeket biztosít a tananyag interaktív feldolgozásához. A fejezetek, lapok közé be lehet építeni például fogalomtárat, animációt vagy éppen önellenőrző teszteket. Az oldalon belül lévő szöveg vagy kép szintén felkínálhat feladatokat: animációt, keresztrejtvényt, puzzle-t, melyek alkalmasak a tananyag megértetésére, a számonkérés segítésére. Mivel a flipbook tartalmazza a teljes tankönyvet, a feladatokon kívül alkalmas egyes anyagrészek kiemelésére - nagyítás, bekeretezés, aláhúzás - a tanár vagy a tanuló részéről egyaránt. A generált feladatok többsége a tankönyvben szereplő tények, adatok, fogalmak számonkérésére alkalmas

A harmadik generációs digitális tankönyvek, taneszközök körébe sorolhatjuk azokat a kimondottan oktatási céllal készült, tantervekhez és pedagógiai programokhoz illeszkedő digitális tartalmakat - akár on-line, akár off-line módon érhetők el - amelyek:

  • strukturált, önálló tananyagként elsajátíthatók;
  • módszertani és tanulási útmutatóval vannak ellátva;
  • interaktívak, vagyis a résztvevő aktív cselekvése szükséges a tanulási folyamathoz;
  • a multimédia elemeket funkcionálisan, beépítve alkalmazzák;
  • a tényanyag-nyújtás, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés folyamat-vezérelt.

A kívánatos hazai, és a követendő külföldi gyakorlat szerint is, a digitális tankönyvek a tantervben megfogalmazott tartalom és követelményszint betartásával, és természetesen ugyanolyan pedagógiai odafigyeléssel készülnek, mint a hagyományos tankönyvek. Elkészítésük folyamatába ugyanúgy bevonják az oktatókat, a tesztelésbe az iskolákat, csakúgy, mint a papír alapú könyveknél26. A digitális taneszközök osztályba sorolása sem könnyíti a dolgot, miként a következő szemelvény27 is igazolja. Eszerint a tudáskörnyezet tartalmazhat 1) információ-átadó; szöveges, képes, hangos tudástartalmakat bemutató, viszonylag kevés interaktív elemet tartalmazó ismeretátadó ill. ismeretbővítő megoldásokat, 2) információ-feldolgozó; több interaktív elemet tartalmazó, pedagógiai elveken és ezekből eredeztethető módszereken alapuló tudáselsajátítást, kompetenciafejlesztést célzó és/vagy támogató eszközöket, valamint 3) információ-alkalmazó; egy tudásanyag bevésésére, alkalmazására, ellenőrzésére és értékelésére használható oktatóeszközöket.

A korszerű tankönyv, és jogutódja, a digitális, elektronikus tankönyv, taneszköz „megírásakor, kifejlesztésekor" azokat az értékelési szempontokat célszerű előre lajstromba venni, amelyek alapján az iskolák gyakorlatába egyáltalán bekerülhetnek. A pedagógiai értékelés elmélete és gyakorlata napjainkra meglehetősen differenciálódott, újabb szakmai értékelési területek, módszerek, eljárások alakultak ki, többek között az oktatástechnológia intenzív fejlődése következtében. A főbb értékelési szakterületek: az oktatási rendszerek, a tanterv, a programok és projektek, az oktatási anyagok és taneszközök, az iskola, iskolai személyzet és, alapvetően a tanulók teljesítményének értékelése. A pedagógiában tehát - hagyományosan - az értékelés tárgya a tanulók teljesítménye, esetleg a neveltségi szintje, funkciója a teljesítmények minősítése. Az értékelés folyamat, amelynek során, objektív vagy szubjektív kritériumok szerint, szisztematikusan vizsgálják, megítélik egy jelenség, esemény, folyamat vagy tárgy értékét. Az értékelés ismert technológiája, általános folyamata: problémamegértés, tervezés (cél, funkció, kritérium, módszer, humán és anyagi forrás), adatgyűjtés, elemzés, feldolgozás, javaslat, követés.

A taneszköz-értékelési, minősítési probléma viszonylag triviális; alap-, keret, helyi tantervek és pedagógiai programok vannak, készültek és készülnek. Ezekhez illeszkedően számos új, ajánlott, vagy szabadon válaszható tankönyv, demonstrációs és kísérleti, audiovizuális és elektronikus tanszer, CD-ROM és hálózati multimédia, oktatócsomag, komplex digitális tananyag, programcsomag, kurzus jelentik meg az oktatómédia piacon. Az alapkérdés az, hogy jobban tudunk-e tanítani, ha ezen anyagokat, eszközöket használjuk, és egyáltalán egy-egy új médiumot, taneszközt milyen kritériumok alapján, hogyan értékeljünk. A gyakorlati kérdés még egyszerűbb, nevezetesen: milyen alapon készül a közoktatási tankönyv-, illetve taneszközjegyzék. Ha a „digitális pedagógia" képviselőinek nyilatkozatai mellett, áttekintjük a taneszköz szakirodalmat, az eszközök, médiumok számbavételén, mindenhatóságát vagy lélekromboló hatását jósoló írásokon kívül számos, lényegi, jól definiált kutatási probléma is megjelenik. Nevezetesen: az egyes kategóriákba besorolt és folyamatosan fejlődő médiumok, média rendszerek és média-jellemzők meghatározása, a képzési, tantervi céloknak megfelelő média kiválasztására szolgáló elvi alapok, szempontrendszer, algoritmus keresése, az iskolai alkalmazás elfogadottságának, gyakoriságának, módszereinek, eredményességének és hatékonyságának kvalitatív vagy kvantitatív értékelése.

A tankönyvek, taneszközök értékelésének speciális kulcsfogalmai a következők: média-kiválasztás, szakértői véleményezés, v. bírálat, tesztelés, formatív és szummatív értékelés, fejlesztő kipróbálás, beválás- és hatékonyságvizsgálat. A taneszköz értékelés irányzatai és módozatai igen változatosak. A vonatkozó szakirodalom klasszikusa, ERAUT28 és a gyakorlat szerint a tanulási forrásanyagok értékelésének öt fő szisztémája ismeretes, ezek a következők:

 

1. Kidolgozott szaktudományos, didaktikai, módszertani, média-kiválasztási, esztétikai, gazdaságossági, gyakorlati szempontrendszerek alapján véleményezés, bírálat, lektorálás.

2. A média és az arról készült bírálatok részletes bemutatása egy kompetens testület, bizottság előtt, szakmai vita és döntés az átdolgozásról, jóváhagyásról, sokszorosításról, beszerzésről.

3. Közvélemény kutatás egyszerű kérdőívek segítségével a felhasználók körében, a szakmai fogadtatás felmérése, „tetszésvizsgálat", a célja leginkább a piackutatás.

4. Fejlesztő kipróbálás, formatív értékelés, tesztelés kisebb mintán, egy-két osztályban, az alkalmazás megfigyelése, regisztrálása, az eredményesség mérése, a tökélesítés, korrekciók céljából.

5. Kísérleti, szisztematikus beválás-, ill. eredményességvizsgálat, esetenként kontrollcsoport segítségével összehasonlító hatékonyságvizsgálat, a kapott eredmények értékelése matematikai statisztikai v. egyéb módszerekkel.

A tanulási forrásanyagok értékelésének módszerei

 

Az értékelés célját tekintve is rendkívül sokféle, ennek megfelelően az értékelést végzők köre is változó. Sok esetben az értékelés a taneszköz-piacon lévő oktatómédiumok kiválasztását, a vásárlást, esetleg a forgalomba hozatalt alapozza meg a döntési helyzetben lévő iskolafenntartók, tanárok vagy éppen kiadók, forgalmazók számára. A tanárok által végzett értékelés, elemzés célja lehet a tanítás vagy óratervezés megkönnyítése. A tankönyvek, taneszközök tökéletesítése céljából a fejlesztők, gyártók által végzett értékelés, a fejlesztő kipróbálás, formatív értékelés. A széles skálájú, változatos kutatási módszerekkel, reprezentatív mintán történő, komplex média értékelés célja gyakran a meggyőzés, szakszerű érvelés az új kutatási eredmények közreadásával, tehát lényegében az, hogy az adott rendszerrel lehet-e, érdemes-e egyáltalán tanulni és tanítani, milyen eredményességgel és milyen feltételek mellett.

 



21 Nádasi, A.: Oktatáselmélet és technológia (elektronikus jegyzet) EKF, 2010

http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag1.html

22 Karlovitz, J.: Tankönyvi, tankönyvelméleti alapfogalmak = Könyv és nevelés 2000/2.sz.

http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=122

23 Bagaméri, Zs.: A tankönyvkiadás kérdésköre Franciaországban. Expanzió, Budapest, 2010.

http://tamop311.ofi.hu/7-1-8/bagameri-zsuzsa

24 Forrás: Nádasi András Orbis sensualium pictus imaginarius c. cikke. In: Könyv és Nevelés 2010/2.sz.

25 Az ntk.hu honlapon keresztül számos ingyenes és interaktív flipbook megtekintésére van lehetőség. http://flipbook.ntk.hu/index.php?r=flipbook/list&id=7

26 Kojanitz, L.: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban. Expanzió, Budapest, 2010.

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC4QFjAA&url=http%3A%2F%2Ftamop311.ofi.hu%2F7-1-8%2Ftankonyvpolitika&ei=BbjsUquqK8-OyQOy9IDYCg&usg=AFQjCNF9PfAHTfqDZ2DKDXdwM9yoyTaSqg&sig2=_5YcQ-aq5h-1Vteb6LtgAg&bvm=bv.60444564,d.bGQ

27 Mentorfelkészítés az Infó-kommunikációs Technológia kompetencia alapú oktatás adaptálásának elősegítésére - Digitális tananyagfejlesztés http://www.sulinet.hu/szaktanacsado/02/02_10.html

28 Eraut, M. R. (1996) Programmed Learning. In: The International Encyclopedia of Educational Technology

(Ed. Eraut, M.) Pergamon Press, Oxford, New York